Az igazi pedagógus megtalálja a tehetségeket

- Az iskola nem tudásgyár, de kincsesbánya, ahol megpróbáljuk a gyerekekben rejlő tehetséget kibányászni – ezekkel a szavakkal köszöntötte Marton József főigazgató az iskolai tehetséggondozásról tartott konferencia résztvevőit, a városi oktatási bizottság tagjait, szakembereket, pedagógusokat, oktatókat. A „BÉKSZI a tehetséggondozásért” című TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0057 projektje április 18-án, hétfőn a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumban rendezett szakmai konferenciával folytatódott.

A program jó lehetőséget biztosított arra, hogy a tanulók olyan területeken mutathassák meg tehetségüket, amelyek az életben, a boldogulásukhoz elengedhetetlenek – hangsúlyozta Marton József. Ilyen a kreativitás, a csoportban gondolkodás és együttműködés, a kommunikáció; minderre szüksége van később a munkáltatónak, éppen ezért az iskolának az a feladata, hogy ezeket a készségeket fejlessze. A projekt és főleg a tanulmányi verseny során kiderült, milyen sok a tehetséges fiatal a szakiskolákban és szakközépiskolákban annak ellenére, hogy jelentős a sajátos nevelési igényű tanulók száma. Lehet, hogy egyik-másik diák gyenge matematikából, viszont jó másban, hiszen „a természet kompenzál”, és megáldja más tehetséggel, például azzal, hogy talpra esett, jól kommunikál vagy szépen énekel.
Az alaphangot, mint számos békszis rendezvényen, itt is a nyitóként fellépő Trefort Ágoston Fiúkórus adta meg. S a tehetségről szóló konferencián külön nyomatékot kapott ez a műsor, mivel Surinásné Tóth Olga karmester, tanárnő együttese a legjobb bizonyíték arra, hogy ezek a fiatalok a szakképzés, a tanulás mellett, a közös munkának, próbáknak köszönhetően fejlődtek és értek el szép sikereket. A szakemberek jól tudják, hogy ott, ahol nem elsődleges profil a művészeti nevelés és ráadásul egy fiúkórus kiállítása milyen merész vállalkozás, s csak komoly erőfeszítések, kitartó munka árán lehetséges. S persze kell az az elhivatott pedagógus, aki hisz a zene és az együtténeklés szépségében, erejében, meglátja tanítványaiban a tehetséget és képes fenntartani a lelkesedést, hogy a fiatalok a tanításon kívül is járjanak a próbákra.
Köles István köszöntő beszédében éppen az ilyen pedagógusokat méltatta. A Békéscsaba Megyei jogú város Önkormányzata Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságának elnöke elmondta, hogy a fiúkórus színvonalas műsorát hallgatva elgondolkodott, milyen régen foglalkoztatja a tehetséggondozás az oktatásban dolgozó szakembereket, de még a szépirodalmat is. Hányszor olvashatjuk a népi íróknál, láthatjuk színdarabokban, hogy a tanító vagy a pap elballagott a szegény családokhoz, hogy kérlelje az apát, anyát, taníttassák gyermeküket, mert érdemes, hiszen tehetséges. Sokszor azonban nem volt rá pénz, és kellett a munkáskéz.
- A felragyogó tehetségeket mindig is keresték, az országnak szüksége volt rájuk; így van ez most is, és sajnos az is igaz a mára, hogy éppen az oktatásból vonjuk el a pénzt – emelte ki Köles István. – Arra alapoztak elődeink és csak abban bízhatunk mi is, hogy az igazi pedagógusnak mindig van annyi hivatástudata, hogy áthidalja a gazdasági nehézségeket. A pedagógus az egész történelem során megzsarolt réteg volt, akinek a lelkiismeretére, kitartására apelláltak régen és apellálunk ma is. Mindenkinek van valamihez tehetsége, a környezetén múlik, hogy ezt megtalálják-e, az iskola feladata a felismerés és az egyénre szabott fejlesztés – mondta Köles István.
A TÁMOP-projektről Tuskáné Papp Erzsébet szakmai vezető elmondta, hogy annak lebonyolításában legalább ötvenen vettek részt, bemutatta a felelősöket, illetve megemlítette, hogy 17 727 430 forint támogatást fordíthattak a tanárok felkészítésére, 120 tanuló tehetségfejlesztésére. A pályázatot értékelve leszögezte: jó döntésnek bizonyult, hogy Marton József javaslatára nem egyenként, hanem 4-5 fős csoportokban dolgoztak a diákok. A cél az volt, hogy az eredetiséget kibontsák, ha nincs, megszerezzék; az erősségekre építve, a gyengeségeket kiküszöbölve, javítva igyekeztek fejleszteni. A 30 órás akkreditált továbbképzésről viszont úgy vélte a szakmai vezető, hogy túl sok volt az elmélet, jobb lett volna több gyakorlati útmutatás.
A március 22-ei tanulmányi verseny eredményeit és tapasztalatait Kutasi Sándor projektvezető foglalta össze. Mint hangsúlyozta, a verseny kiváló lehetőséget biztosított tanárnak és diáknak egyaránt, hogy a csoportban működést vizsgálják, és a kilenc tantárgyban, illetve komplex versenyen nem a tantárgyi tudást, hanem az alapképességeket, a projektmunkában az önállóságot, a kreativitást mérték.
A prezentációk után a Zwack tagiskola Vízes 4-es csapata következett versenymunkájával, amelynek címe: Mit adott nekünk a program? A szakiskolai komplex projektvetélkedő győztes csapata televíziós híradót készített, a mentortanár Tóth Péter volt.
A vidám összeállítás után Tehetséggondozás a gyakorlatba átültetve címmel Kőrösi Tibor, a Jankay Tehetségpont szakmai vezetője tájékoztatta a konferencia résztvevőit saját intézményének eredményeiről, valamint a környezettudatos nevelés tapasztalatairól. Mint mondta, ahhoz, hogy a tanulókat motiválni tudja, először magát a tanárt kell motiválni. Ehhez a tanároknál fontos az önmegvalósítás, a saját értékek felmutatása, a közösségre hatás; a gyerekeknél tudni kell, mire vágynak, mivel foglakoznak szívesen, a pénz másodlagos.
- A délutáni foglalkozásokon a kalandvágyra lehet például építeni, elérni, hogy a gyerekek ne menjenek haza – állította Kőrösi Tibor. – A kirándulás, a természetjárás mindig bejön. S ha már együtt vagyunk, élvezzük is azt, amit csinálunk! El kell érni, hogy a tanulóink el tudjanak mélyülni abban, amit csinálnak, megtanulják, mi az a kitartás, mi az alkotás öröme.
Késő délután A sajátos nevelési igény és a tehetség témakörben dr. Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológia Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa tartott izgalmas előadást.
- Azt, hogy mindenki tehetséges valamiben, szeretjük elhinni, de nem bizonyítható - jelentette ki a pszichológus. – A tehetséggondozás elsődleges feladata, hogy gyújtós anyagot helyezzen ki, s ha az lángot kap, táplálja, fejlessze, de tüzet rakni óvatosan kell!
A tesztek leszerepeltek a XX. században Gyarmathy Éva szerint, a tehetség nem tulajdonság, hanem sajátos attitűd és reakciómód. A teszt ugyanazt célozza, amit az iskolai oktatás, tehát nem alkalmas arra, hogy szélesebb látókört nyújtson.
- Tudomásul kell venni, hogy az informatika előretörésével háttérbe szorul az írásbeliség, és a mai embernek az agya is másképp működik. A fiatalok a korszerű információt gyorsan kezelik, jók sms-ben, chatben, de nyelvileg már nem tudják megfelelően kifejezni magukat – sorolta érveit Gyarmathy Éva. - Az ingerszint megemelkedett, a régi film ma már nekünk is lassú, vontatott, nézhetetlen. A szakembereknek az a dolga, hogy hidakat építsenek a régi és az új gondolkodásmód között, és olyan oktatásra lenne szükség, amely az egész agyat fejleszti. A gyerekek feje tele van információval, de hiányzik a rendszer, a logikai elemző gondolkodás, ebben kell nekünk őket segíteni. A tehetséggondozás ott kezdődik, ahol az egész agyat fejlesztik, mert nem lehet délelőtt a bal, délután a jobb agyféltekét építeni, együtt kell!

Niedzielsky Katalin