Alternatív vitarendezés az iskolánkban!

                         Nem vagy egyedül !

                                                               Mondd el, segítünk !
 
Keresd iskolánk mediátor-tanárait ! ( a névsort megtalálod itt )
Vagy hívd az OFI ingyenesen hívható zöld számát: 06-80-204-976
 
Néhány általános kérdéssel megpróbáljuk bemutatni azt, hogy mi is az alternatív vitarendezés, valamint hol és mikor érdemes alkalmazni, használni?
 
 

 Mi az alternatív vitarendezés?


Amikor valakivel konfliktusba kerülök, többféle megoldás közül választhatok:
·         érvényesíthetem igazamat erővel
·          elkerülhetem az összeütközést
·         megpróbálhatom megbeszélni a problémát.
 
Mindhárom megoldást nevezhetjük alternatív vitarendezésnek, leghasznosabbnak mégis a megbeszélés tűnik. Ilyen megbeszélés a mediáció.
 
Mit kell tudni a közvetítésről (mediáció)?
 
A mediáció önkéntes, vagyis te döntöd el, hogy részt akarsz-e venni benne és arról is te döntesz, ha már nem szeretnéd folytatni valamiért.
A mediáció titkos, vagyis ami ott történik, azt rajtatok és a mediátoron kívül senki nem fogja megtudni.
A mediátor semleges, vagyis nem minősít, nem alkot véleményt a problémátokról, nem tesz igazságot
köztetek .
A mediátor pártatlan, vagyis nem áll egyik fél oldalán sem, viszont mindkét félnek egyformán segít a közös pontok megtalálásában.
 
Ki a közvetítő (mediátor)?
 
A mediátor olyan speciális képzettséggel rendelkező szakember, aki a vitás kérdések rendezésében
Semlegesen , pártatlanul, titoktartási kötelezettséggel segít a konfliktus feloldásában, a vitában álló felek közötti kommunikáció és a béke helyreállításában.
 
Mikor fordulhatok mediátorhoz?
 
Szinte bármilyen iskolai konfliktus esetén lehet mediátor segítségét kérni:
- ha összevesztél egy diáktársaddal,
- ha megbántott, megsértett valaki,
- ha cikiznek, kiközösítenek az osztályban,
- ha úgy érzed, pikkel rád a tanárod,
- ha te bántottál meg valakit és szeretnéd jóvátenni.
Mediációt akkor is lehet kérni, ha olyan dolgot követtél el, amiből fegyelmi tárgyalás lesz.
 
Mik azok a helyreállító (resztoratív) technikák?
 
Vannak olyan vitás helyzetek, amikor az egyik fél kárt vagy sérelmet okoz a másiknak. A resztoratív,
vagy más néven kárhelyreállító technikák segítenek az elszenvedett sérelem jóvátételében, a felek
kiegyezésében , a béke és a bizalom helyreállításában. Ebben az iskolában hozzá fordulhatsz bizalommal:
 
Iskolai konfliktusok
 
Alapvetően két  típusú mediáció létezik az iskolákban az egyik az egyenrangú felek közötti klasszikustípusú mediáció, a másik a resztoratív (helyreállító)típusú jóvátételi egyeztetés a normaszegő és a normaszegést elszenvedő fél között:
- A konfliktuskezelő, az együttműködést helyreállító klasszikus mediációnak ott van helye,
ahol a felek szimmetrikus pozícióban vannak, nem állapítanak meg normaszegést, jog-, vagy
érdekvitájukban külső, harmadik fél (mediátor) bevonásában állapodnak meg a vitát rendező
megállapodás létrehozása, vagy a békéltetés érdekében.
- Jóvátételi egyeztetésre ott kerülhet sor, ahol a felek egybehangzóan állapítják meg az egyik fél
normaszegését és szándékát a jóvátétel teljesítésére.
Ilyen a fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztető eljárás.
 
 
Hogyan lehet szabályozni az egyeztető eljárást?
 
Az egyeztető eljárás rendjét házirendben kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolai,
kollégiumi, szülői szervezetnek (közösségnek) és a diákönkormányzatnak egyetértési joga van.
 
Mikor van egyeztetésre lehetőség?
 
Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, valamint a kötelességszegő egyetért és amennyiben:
- a fegyelmi alá vont személy a fegyelmi indításának személyére felrótt vétségét beismeri,
- kifejezi szándékát az érintettekkel (sértett személyek és a közösség) szembeni bocsánatkérésre,
- vállalja az egyeztetés eredményeként létrejött jóvátétel teljesítését.
A tanuló – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
 
Mi az egyeztető eljárás célja?
 
A kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
 
Ki vezeti az egyeztetést?
 
Az egyeztetésen a fegyelmi jogkör gyakorlója nem vehet részt. Sőt a fegyelmi bizottság tagjai sem
lehetnek jelen az egyeztetésen. Az egyeztető eljárást az ügyben pártatlan, független, nagykorú személy
vezetheti, akit mind a sértett, mind az elkövető elfogad. Az OKSZ mediátora is felkérhető.
 
Mikor eredményes az egyeztetés?
 
A fegyelmi eljárás megindítására jogkörrel rendelkező személy akkor nyilvánítja eredményesnek
az egyeztető eljárást, ha a megállapodást mind a sértett, mind az elkövető aláírta és a megállapodásban
rögzített jóvátétel és megbánás alkalmas arra, hogy a kötelességszegés szankcióját kiváltsa. Amennyiben a megállapodás teljes egészében érvényesült, a fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárást megszünteti fegyelmi büntetés nélkül. Ha a megállapodás bármely okból nem teljesül, a fegyelmi eljárás folytatódik.
Milyen típusú ügyekben lehet fegyelmi eljárást megelőző egyeztetést tartani?
 
Nincs konkrét erre vonatkozó szabályozás, de feltétele, hogy a normasértő beismerje tettét, vállalja
a felelősséget, hiszen csak ebben az esetben lehet szó jóvátételről, tevékeny megbánásról. Ahol az oktatási jogszabály kötelezettségszegés esetén konkrét szankciót ír elő egyeztető eljárást tartani nem lehet.
Előfordulhat, hogy a sértett az iskola, ilyenkor az egyeztetés az iskola és a normasértő között történik.
Az iskolát bármely – az igazgató által megjelölt –személy képviselheti. Ez a személy azonban a

fegyelmi eljárás későbbi szakaszában semmilyen szerepet nem töl